Felmentő ítélet a fővárosi bíróságon, avagy egy sajátos magyar politikai krimi lezárása
A Fővárosi Törvényszék felmentő ítéletet hozott a 2010 októberében hivatali visszaéléssel megvádolt Molnár Gyula és Lakos Imre ügyében.
Itt a közlemény akár be is fejeződhetne, de ebben az esetben olyan ügyről van szó, mely azzal érte el „csúcspontját”, hogy egy esélyes szocialista polgármester-jelöltet közel 1000 napi vizsgálódás után, a választások előtt 3 nappal gyanúsítottak meg, durván beavatkozva ezzel a választás kimenetelébe. Olyan ügyről van szó, amelyben számtalan valótlan és a tényeket teljesen meghamisító politikai nyilatkozat és sajtóhír jelent meg. Olyan ügyről van szó, amelyben az önkormányzatiság, a polgármesteri hatáskörök alapvető félreértelmezésére alapozva gyanúsítottak meg, majd vádoltak meg közszereplőket. Olyan ügyről van szó, amelyben az ügyészségi tanúk közül kizárólag a feljelentő hangoztatta továbbra is alaptalan rágalmait, mindenki más ezt a vádat nem támasztotta alá, még az ügyészség koronatanúja sem. Olyan ügyről van szó melyben az ügyész a záróbeszédében kényszerült módosítani a vád tartalmát és ugyanebben a beszédben elismerte, hogy nem történt sem károkozás, sem törvénysértő lépés.
Úgy gondoljuk, hogy a politikai ellenfeleink az utolsó és legaljasabb eszközökhöz nyúltak, amihez az igazságszolgáltatás néhány szereplője aktívan segédkezett. Az a felfogás szenvedett ma vereséget, amikor egyes politikusok nem tehetségükkel, képességükkel, mondandójukkal akarnak győzni, hanem büntetőügyek kreálásával próbálnak ellenfeleik elé kerülni. Csak remélhetjük, hogy ez az ítélet hozzájárul egy olyan folyamat elindulásához, miszerint a jövőben a durva és alaptalan vádaskodások helyett az érvek és a szavak csatáját kell megvívnunk, még akkor is, ha ez nehezebbnek és bonyolultabbnak tűnik, mint a lejáratás, riogatás, vádaskodás.
Bár a mai ítélet csak az elsőfokú eljárást zárta le, számunkra mégis nagy jelentősége van annak, hogy a független magyar bíróság is megerősítette eddigi állításainkat, cselekedeteink törvényességét, hitünket az ártatlanságunkban. Bízunk benne, hogy a másodfokú eljárás is ugyanilyen korrekt és tisztességes körülmények között zajlik le; mind az eljárást, mind a kijelölést tekintve továbbra is nélkülözni fog minden politikai nyomást és elvárást. A tisztesség és a szakmaiság jellemezte ugyanis bíróság eljárásának eddigi szakaszát és a bírói tanácsot, amely egy pillanatig sem hagyta magát befolyásolni és félrevezetni.
Köszönet érte, egy reménysugár, hogy a Magyar Köztársaságban még igenis él a jogállam, akárkik és akárhogyan is szeretnék azt eltiporni.
Molnár Gyula
Újbuda volt polgármestere
Lakos Imre
Újbuda volt alpolgármestere
Az ügy hátteréről néhány mondatban
A médiában 2007 óta számtalan esetben félrevezető módon Öböl ügyként, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és károkozással emlegetett ügyben hirdetett most első fokon ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A 2006-ban Fideszes politikusok által feljelentett igazi Öböl ügyben a nyomozást 2009-ben lezárták. A lezáró határozat egyértelműen leszögezi, hogy az adott ügyben semmilyen bűncselekmény nem történt és ennek a gyanúja sem merült fel. Ezen ügyben pedig - amely egy másik ingatlant érint- a vádemelés már nem is vagyoni hátrány okozása ügyében, hanem a rendkívül szubjektív hivatali visszaélés tényállással történt. Még az ügyész is leszögezte záróbeszédében, hogy nem történt károkozás az ügylet kapcsán, minden egyes lépés törvényes volt, ugyanakkor a szándék álláspontjuk szerint törvénytelenségre utalt. Ugyanez az ügyészség jelentette ezt ki, amelyik 3 évi nyomozás és eljárás után éppen a választási kampány finisében, a választások előtt 3 nappal jutott arra, hogy megtörténjen a gyanúsítás, az idézést pedig a büntetőeljárásban példátlan módon a nyomozó ügyészek, a vezető ügyész és a Központi Nyomozó ügyészség szóvivője személyesen kézbesítette. Mindezek után hónapokig semmilyen nyomozati lépést az ügyészség nem tartott indokoltnak, ami tovább erősíti azt az érzetet, hogy a választásokhoz kötötték a vádemelés időzítését. Erősíti ezt a gondolatot az is, hogy a gyanúsítás és a vád tartalmilag nem tér el egymástól.
A bírósági tárgyalás 2011 novemberében kezdődött meg, mely során a vaskos, bár érdemi információkat alig tartalmazó nyomozati anyaghoz képest semmilyen tanúvallomás, tárgyi, közvetett vagy közvetlen bizonyíték nem támasztotta alá a vád állításait. A tárgyalás során az ügyészség saját maga módosította a vád tartalmát és érdemi állításait. A meghallgatások során egyik ügyészségi tanú(!!) sem támasztotta alá a vádiratban szereplő tételeket, csupán a feljelentő Schneller Domonkos - a kerületi Fidesz volt elnöke - ismételte meg korábbi tételeit - annak ellenére, hogy azokról már évekkel ezelőtt kiderült, hogy alaptalan rágalmak. Az ügyészség koronatanúja, akire a vádat alapozták, gyakorlatilag visszavonta a korábbi vallomását, és kijelentette, hogy a kihallgatás során az ügyészek adtak a szájába olyan kijelentéseket, melyek elegendőek lehettek a vádemeléshez. Mindezt „megkoronázta”, hogy az ügyész saját maga, a záróbeszédében elismerte, hogy az adott ügyben nem történt károkozás és a vádlottak intézkedései minden elemében jogszerűek voltak!
A nyomozás, a vádemelés és a bírósági tárgyalás minden egyes szakaszában egybehangzóan és következetesen állítottuk, hogy az önkormányzati törvény, a helyi rendeletek alapján jogszerű és a település érdekeit szolgáló döntéseket hoztunk és a Testület és az illetékes bizottságok döntéseit hajtottuk végre.
Fontos leszögezni, hogy a vádlottak padján ebben az esetben a volt polgármester, a volt alpolgármester és az eljáró ügyvéd mellett negyedik vádlottként ott volt az önkormányzati rendszer is. Az a rendszer, amelyet pont azért hoztak létre nagy egyetértésben a rendszerváltáskor, hogy tulajdonosi jogaikat gyakorolva törvényesen a település érdekében nemcsak rövidtávú érdekeket figyelembe véve hozzanak döntéseket és azokat hajtsák, hajtassák végre. Nem lehet kizárólag politikai szimpátia vagy egyéb vélelmezett politikai okból ezt a döntési jogot elvitatni és ezért büntetőjogi fenyegetést megvalósítani. Még inkább szembetűnő, ha ezt egyes esetekben szigorúan, a tényeket is figyelmen kívül hagyva teszi az ügyészség, más esetekben pedig semmilyen jogi lépést nem tesz. Minden önkormányzati vezető, képviselő azzal a dilemmával hoz vagy hozna döntést, ha ez a gyakorlat teret kap, hogy van egy szubjektív ítélő a munkája felett, aki kedvére vádolhat, gyanúsíthat meg számára nem tetsző településeket vagy azok vezetőit.
A Bíróság ebben az ügyben és ezzel minden hasonló ügyben precedens értékűen, igazat adott a vádlottaknak és felmentette őket a vádak alól. Ezzel az ügy ezen szakasza lezárult, de a sikeres, 2010-ben győzelemre esélyes vezetők politikai és erkölcsi rehabilitációja azoknak a feladata és a dolga lenne akik egyoldalú információkra alapozva, valótlan elemeket a középpontba állítva, hamisan vádoltak. Bízunk a közvéleményben, azoknak az embereknek az érték ítéletében, akik számára fontos az igazság és az igazságszolgáltatás iránti bizalom
Vélemények